Autóvezetés közben halálos veszélyt jelenthet, ha a gépkocsivezető pánikba esik. Semlegesebb élethelyzetekben az éles környezeti hatásra adott pánikreakció hasznos, mert fokozott fizikai teljesítményt eredményezhet és hozzásegíthet például egy vészhelyzetből való kimeneküléshez. Volán mögött ülve azonban a pánikérzés a meglévőnél is nagyobb veszélybe sodorhat az autó vezetőjét, utasait vagy a közúton közlekedőket. Vészhelyzetben természetes pánikreakció lehet a kormány elrántása vagy a vészfékezés - ám tudható, hogy a bonyolult közlekedési szituációkban ezek a reakciók a várhatónál is nagyobb kárt tesznek. Egy elénk kerülő macska vagy pláne egy focilabda miatt nem érdemes kormányrántással a szakadékba vagy a szembesávba navigálni a kocsit, ha pedig a kerekek megcsúsztak, a vészfékezés a legrosszabb, amit tehetünk. Higgadt mérlegelésre persze nincs mindig lehetőség, de egy kiegyensúlyozott személyiségű vezető megfelelő rutinnal nagyobb valószínűséggel találja meg az optimális megoldást, mint az, aki hajlamos a pánikra.
A volán mögött fellépő pánik reakcióválasz egy vészhelyzetre
Ám pánik nem csupán vészhelyzetekben léphet fel. Az úgynevezett reakciópánikon kívül létezik a spontán pánik, amikor minden látszólagos külső ok nélkül lép fel a félelem (elszenvedője maga sem tudja megmondani, mitől tart), továbbá pedig a kognitív pánik, amikor valaki voltaképp attól fél, hogy olyan helyzetbe kerülhet, amely veszélyes számára s amelyben félelmi rohama lesz. Utóbbiakat pánikbetegeknek nevezzük.
Ennek a sajátos szorongásos betegségnek a sajtosságaival és velejárióival nem árt megismerkedni minden autós embernek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése